Csányi Vilmos Balatonalmádi
- Csányi Vilmos ( of Őszi kék)
- Csányi Vilmos Balatonfüreden: “meg kell szüntetni a turizmus mértéktelen formáit” (Balatonfüredi Napló) – hirbalaton.hu
- Csányi Vilmos Balatonfüreden: Most vagy soha? (Balatonfüredi Napló) - Hírnavigátor
- Csányi Vilmos
- Csányi Vilmost elgondolkodtatta, hogy az ember őse a vízimajom | 24.hu
- Időjárás
- Térkép
Az ünnepi konferencián több egykori tanítvány és pályatárs egy-egy előadással tisztelegett a tudós előtt. Altbäcker Vilmos, az MTA doktora, az ELTE Etológiai Tanszékének docense a viselkedést, mint ökológiai mechanizmust vizsgálta. A viselkedésökológus bemutatta annak az 1989-ben kezdődött kutatásnak a főbb állomásait, amelynek keretében növényevő emlősök vegetációra gyakorolt hatását, illetve az e hatásokat befolyásoló viselkedési mechanizmusait tárták fel a szakemberek. - Szelektív elkerítéses kísérlettel igazoltuk, hogy a borókásokban a leggyakoribb növényevő, az üregi nyúl rágása befolyásolja a gyep összetételét, az egyéb növényevők szerepe viszont elhanyagolható - emelte ki eredményeik közül Altbäcker Vilmos, hozzátéve, hogy a nyulak tanulási szokásait felhasználva eljárást fejlesztettek ki a szakemberek az egyik legnagyobb természetvédelmi problémát jelentő gyomnövény, a selyemkóró visszaszorítására is. A viselkedésökológia történetét, valamint az ezzel a tudományággal foglalkozó hazai kutatókat mutatta be Barta Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának vezetője.
Csányi Vilmos ( of Őszi kék)
REQUEST TO REMOVE 168 Óra Online - Archívum Kulcsszónak legalább 3 karaktert meg kell adni. Ha csak egy konkrét időszak érdekli, akkor vagy válasszon a legördülő listából,... REQUEST TO REMOVE VORC - Veszprémi Offroad Club Muharrem Ünver / Kovaci Vilmos. V. - Sorin Parvulescu / Maurilio Zani. VI.... II. - Ostafi Dragos / Ostafi Emilia. III. - László Albert / Pethő Attila. IV.... REQUEST TO REMOVE Debreceni Egyetem Informatikai Kar -- Végzett hallgatóink... Balogh Árpád, Banga Ivett, Batta Anikó, Beláz András, Benkő Péter, Bihari Attila,... Lós Tibor, Ludányi Melinda, Majzik Vilmos, Maksa Tamás, Márton Julianna, Mikó... REQUEST TO REMOVE Kolozsvári Állami Magyar Színház MUFURC (Shakespeare: Téli rege, r. Keresztes Attila)... MADARÁSZ VILMOS (Békés Pál: New Buda, r. Horváth Z. Gergely – Kisvárdai... REQUEST TO REMOVE Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108. - Kormorán - A költő... Wilhelm Grünne, Csitári Vilmos álnéven a gróf unokaöccse - Sipula Zoltán... Metternich herceg - Másik Attila.
Csányi Vilmos Balatonfüreden: “meg kell szüntetni a turizmus mértéktelen formáit” (Balatonfüredi Napló) – hirbalaton.hu
- Csányi vilmos balatonalmadi
- Csányi vilmos balatonalmádi időjárás
- Csányi Vilmos: Íme, az ember (Libri Kiadó, 2015) - antikvarium.hu
- Zöldséges karfiol leves de
Csányi Vilmos Balatonfüreden: Most vagy soha? (Balatonfüredi Napló) - Hírnavigátor
Ez ugyan akadályozza a kimelegedett test gyors lehűtését, viszont nagyon hasznos, ha sokáig úszkál valaki a vízben. Majom őseink az erdők védelmében éltek, a fák ágai között találtak menedéket. Az archeológusok meglepetésére már a nagyon ősi emberi táborozások helyét is rendszerint valamilyen vízparton találták meg. Ez elképesztő, az állatok inni járnak a vízpartokra, de a növényevőknek eszébe sem jutna ott sokáig időzni, mert a ragadozók is oda járnak. Igazi szavannalakó az ilyen? Az evolúciókutatók minden effajta problémára ügyes kis teóriákkal válaszolnak. Az emberi evolúció szavannateóriája is ilyen. Ritkultak az erdők, az ember lemászott a fákról, és szaladgálni kezdett a szavannán. Azért van olyan sok izzadságmirigye, hogy az segítse a test hűtését. A hájréteg meg azért alakult ki, mert éjszaka a szavanna lehűl, és hideg van. A teóriák ügyes kis mesék, amelyeket nehéz bizonyítani, éppen az evolúció "barkácsoló" jellege miatt. Nem a ráció, a tervezés adja legtöbbször a magyarázatot, hanem a környezetváltozások pontos ismerete és persze a "barkácsolás" pontos története.
Csányi Vilmos
Az elméletek csak mesék, amik folyamatosan változnak és általában ezek közül a számunkra legkényelmesebbet hisszük el. – Az is kényelmes lenne számunkra, ha a kutyák tudnának beszélni. Akkor ez is csak egy mese? – Az emberi evolúcióban több millió év volt, amíg azt a gátat átütöttük, hogy ha nehezen is, de megértjük, mit akar mondani a másik. Nyilván a kutyánál nincs erre idő, úgy gondolom némi genetikai beavatkozással szerintem 50 év múlva a kutyák is tudnak majd valamilyen egyszerűbb nyelven beszélni. Ez egyáltalán nem lehetetlen, gondolkodni már tudnak úgy, hogy azt érdemes lenne elmondani. – A könyvbemutatóra is kutyájával, Jankával érkezett. Ő is egy pumi-husky keverék, mint a könyveiből jól ismert Jeromos kutyája volt. Miért ragaszkodott ugyanahhoz a keverékhez? – Jeromos csodálatos kutya volt, a legjobb barátaim közé tartozott, ezért szerettem volna ezt a viszonyt még egyszer megélni. Bár sok hasonlóság van közöttük, Janka nőstény és teljesen más a viselkedése, sok újat tanulok tőle.
Csányi Vilmost elgondolkodtatta, hogy az ember őse a vízimajom | 24.hu
- Mik a tervei? - Ami a mostani munkámat, a közeljövőt illeti, egy kitűnő tanítványommal, Tóth Balázs pszichológussal dolgozunk egy könyvön, amely az emberi hiedelmek természetét mutatja be és ősszel jelenik majd meg. Sok munkát ad almádi kertem felépítése is, aztán majd meglátom. - Most hány kutyája van? - Egy. Janka, pumi-husky hibrid.
Időjárás
- Fontos, hogy humánusak legyenek a kísérletek? - Természetesen. A kísérlet itt nem azt jelenti, hogy bármi csúnya dolog történik. Az etológusok sokáig azt gondolták, hogy a kutyának nincs természetes környezete. Én viszont úgy véltem, a kutya természetes környezete a család, ezért úgy kell az ál- latot vizsgálni, hogy a gazda is jelen legyen, akár az ott- honában, akár a tanszéken. A kutyák ezt egészen másképp élik meg, mindent szí-vesen csinálnak. Ebből alakult ki az egész kutatási irányzat. - Mennyire elégedett a munkájával? - Azt gondolom, aki megelégszik, az nem viszi sokra. Sokszor gondolom, hogy lehetett volna valamit jobban csinálni, de a kutatóélet ilyen: az ember kitalál dolgokat, azonban menet közben sokszor gyorsan kell változtatni az elképzelést, alkalmazkodni kell a körülményekhez. Ez egy jó tréning amúgy, amit szerintem tanítani kellene az iskolában, hogy a gyerekek megszokják, hogy a világ nem abszolút módon elrendezett, hanem folyamatosan változik. De épp ezért érdekes, különben dögunalmas lenne.
Térkép
A teljes ti... Segítség, kutyás lettem e-hangos Kossuth Kiadó - Mojzer Kiadó, 2021 "Az evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a b... Kannibálok - Történetek a sötét oldalról Diófa Antikvárium Kft. Kalligram Könyvkiadó, 2008 A nemzetközileg ismert tudós etológus és hazai sikerszerző ezúttal szépírói munkájával jelentkezik. De a Kannibálok című kötet elbeszélés... A lény és az őrző Alibi Kiadói Kft., 2003 Csányi Vilmos kötetében a következő elbeszélések olvashatók: A hajlék; A megszállott; A halottember meséi; Az ikrek; A szakdolgozat; Homo... Az emberi természet (Tudomány-Egyetem) Vince Kiadó A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdelkődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsg...
- Az egyedi tulajdonságok alkalmazkodási értékét vizsgáló viselkedésökológia kissé későn, csak a múlt század nyolcvanas éveiben jelent meg Magyarországon, de viszonylag hamar kialakult elhivatott kutatócsoportokból álló bázisa - hangsúlyozta a biológus, akinek tavaly jelent meg a Brit Tudományos Akadémia egyik folyóiratában egy PhD hallgatójával közösen írt publikációja, amelyben azt bizonyították be, hogy a rovarok viselkedése is lehet egyedi. Az állatviselkedés tanulmányozása a hetvenes évek végétől kezdődően az idegtudományok egyik segédtudományává vált. Ez az irányzat számtalan sikert tudhat magáénak, az alapvető idegrendszeri mechanizmusok funkciójának felderítésétől kezdve a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek kifejlesztéséig - hívta fel a figyelmet előadásában Haller József, az MTA doktora, az MTA-KOKI Magatartás Neurobiológiai Osztályának vezetője. A Csányi Vilmos által az ELTE-n 1973-ban szervezett, majd vezetett Magatartásgenetikai Laboratóriumban folytatott munkát idézte fel személyes élményein keresztül Kampis György, az MTA doktora.
